Több, mint 30 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások könyvelésével, 20 éve könyvvizsgálatával. Pályám során több területen működő vállalkozást sikerült megismernem, és olyanokat is, akik úgy gondolták, nekik vállalkozásuk van. A legtöbb esetben azonban a legjobb jóindulattal sem lehetett azt mondani, hogy azok vállalkozások, a tulajdonosuk pedig vállalkozó. A szaktudásuk általában mindig megvolt ahhoz a tevékenységhez, amit éppen végeztek, de nem volt meg magához a vállalkozáshoz.
Valahol, a lelkem mélyén én is tisztában voltam azzal, hogy a vállalkozás több, mint az, hogy jól végezzük el azt a munkát, amivel minket megbíznak. Én is megcsináltam, az általam vállalt feladatokat, de mégsem éreztem azt a szabadságot, amit elképzeltem akkor, amikor vállalkozni kezdtem.
Könyvelőként voltak és vannak olyan ügyfeleim, akikkel már az első pillanattól kezdve egy hullámhosszon gondolkodtunk, de sajnos voltak olyanok is, akikkel ezért vagy azért nem sikerült közös nevezőre jutni. És amikor úgy éreztem, hogy egyre többen vannak azok, akikkel nem vagyok egy hullámhosszon, amikor már messze nem okozott örömöt a munka, akkor elgondolkoztam azon: Mitől van ez? Mitől látom én másnak őket, a vállalkozásukat, mint ők, és miért van konfliktus közöttünk, megbízó és megbízott között? Mi az én saját frusztrációmnak az oka?
És minél több ilyen esetet vizsgáltam, annál inkább ugyanaz a séma rajzolódott ki.
- Ezek a vállalkozók, nem igazán foglalkoztak azzal, hogy egy vállalkozásnak nem az a célja, hogy ott és akkor legyen miből kiszámlázni a bevételt.
- Hogy az Áfa nem keresetkiegészítés, és hogy nem az a jó, ha a csökkentésére még több költséget produkálunk (Isten ments, esetleg szolgáltatás nélkül is, okosba’!) Sőt, nekem volt egy olyan cégem, aminek a tulajdonosa úgy gondolta, a könyvelő feladata beszerezni azokat a bizonyos számlákat, mert az előző könyvelő megtette neki ezt az aprócska szívességet. (Jelzem, körülbelül eddig volt az ügyfelem. 😊)
- Hogy a munkatárs, ha már nekünk dolgozik, akkor kapja meg a tisztességes piaci bért, és nem feketén, zsebből. Mert egyszer talán, valamikor neki is számot kell adni arról, miből tartotta fenn a családját.
Ismerősek ezek a megközelítések?
Ugyanakkor pedig, nem foglalkoztak azzal, hogy egy jó vállalkozásnak van egy múltja, amiből tanulni lehet, és van egy jövője, ahova tartani lehet, ahova el akarnak jutni.
Lehet most azt mondani, nekem voltak csak ilyen partnereim, a legtöbb vállalkozó nem a mára tervezi csak a vállalkozását, hanem a jövőre is. Persze, ez igaz. Senki sem úgy indítja, hogy ma nyitok, holnap pedig bezárok. Mégsem tesznek meg mindent azért, hogy az a vállalkozás stabil alapokra épüljön, és átgondoltan, szervezetten működjön a jövőben. És vajon miért van ez? Mert nincsenek tisztában az alapokkal. Elkezdenek vállalkozni, de senki nincs, aki választ adjon olyan alapvető kérdésekre, mint hogy mi a költség? Miért szükséges valamekkora Áfa-t fizetni. És ez csak néhány a sok közül. Viszont mindig találhatunk olyan jóbarátot, aki megmondja hogyan lehet „okosba” csinálni.
Mit lehet ilyenkor tehát tenni? Könyvelőként folyamatosan cserélni az ügyfélkörünket, annak függvényében, hogy mikor kezd el „okoskodni” az ügyfél? Esetleg beszállni a játékba? Nem tudom, ki, hogy áll ezzel, de nekem egyikhez sem volt sem kedvem. A szakmai és emberi tisztességem, és hozzáállásom valahogy nem tudta volna megemészteni. Egyszerűen, nem fért össze a hitvallásommal. Ezért újra és újra feltettem magamnak a kérdést,
MIT TUDOK CSINÁLNI ÉN, EBBEN AZ ESETBEN?
És aztán eszembe jutott egy George Bernard Shaw idézet
„Az emberek mindig a körülményeket okolják azért, amit az életben elérnek. Én nem hiszek a körülményekben. Azok az emberek, akik boldogulnak ebben a világban, olyanok, hogy reggel felkelnek és megkeresik azokat a körülményeket, amelyekre szükségük van. Ha nem találnak ilyet, megteremtik őket.”
Lefordítva a magam nyelvére, helyzetére, ha nem találok olyan vállalkozókat, akik nem az előzőekben ecsetelt „elvek” mentén vezetik a vállalkozásukat, akkor teremtsen meg, neveljem ki őket. Mert meggyőződésem, hogy ha valaki komolyan veszi saját magát, akkor elég hamar felismeri azt, valójában mi is az ő érdeke. Ehhez viszont el kell őket látni olyan információkkal, amik az ő nyelvén szólnak, nem egy kacifántos könyvelői szlengen. Példákkal, esettanulmányokkal, esetleg ilyen kis történettel. Olyan helyzetbe kell hozni őket, hogy tudják mikor, miről érdemes dönteniük, és hogy melyek azok a döntések, amiket egyáltalán meg kell hozniuk, hogy holnap is legyen egy jól működő vállalkozásuk. És hogy ezeket a döntéseket, minden körülmény ismeretében ők maguk is meg tudják hozni. Mert egy könyvelőnek maximum, csak addig terjed a feladata, hogy tanácsot adjon, de nem dönthet a vállalkozó helyett, és nem vállalhatja át a döntések következményének a felelősségét sem.
Ezért írtam meg ezt a kisregényt, és tervezem a folytatását. Mert ez csak a kezdet, az alapok. Ez egy tanmese arról, hogy látom én, hogy érdemes hozzáfogni egy vállalkozás alapításához. Mert nem elegendő az, hogy teremtünk egy munkahelyet magunknak. A folytatásban pedig majd, egy már meglévő vállalkozás lehetőségeiről lesz szó. Arról, hogy mit tegyünk annak érdekében, hogy egy szilárd falazattal rendelkező ház épüljön a stabil alapokra.
Sokszor előfordul a regényben az, hogy egy fa neveléséhez hasonlítom a vállalkozást. Ez leginkább azért van, mert az én fejemben egy jó vállalkozás olyan, mint egy erős fa. Csemeteként indul, és a tisztességes gondozásnak köszönhetően növekszik, erősödik, és egy idő után bőséges termést biztosít. Mélyek a gyökerei, ellenáll az időjárás viszontagságainak. Én ilyennek akarom látni az én saját fámat, a saját vállalkozásomat.
Mivel folyamatosan változó időjárási, azaz gazdasági körülmények között nevelgetjük fácskánkat, ezért nem tartottam célszerűnek, hogy konkrét százalékokat, vagy pontos forint összegeket írjak a könyvbe. Vannak ugyan olyan esetek, ahol ez kikerülhetetlennek bizonyult, de ahol lehetett, ott inkább magukra a lehetőségekre hívom fel a figyelmet, hogy tudja az olvasó, min is kellene elgondolkodni. Ahhoz viszont, hogy ténylegesen számolni tudjunk, szükség van a pontos mértékre, és az aktuális törvényeknek megfelelő számokra is. Ezért van a könyvnek egy melléklete, mely a változások függvényében módosulhat, illetve ezért biztosítjuk azt a lehetőséget, hogy regisztrációt követően online is hozzá lehessen férni a friss információkhoz.
Végezetül pedig még egy jó tanács: A kezdeti időkben feltétlenül, de a későbbiekben is javaslom minden vállalkozónak annak a reklámszövegnek a módosított verzióját, ami így szól:
A MÓDSZER ALKALMAZÁSAKOR KÉRJE KI KÖNYVELŐJE, ADÓTANÁCSADÓJA VÉLEMÉNYÉT!
Legutóbbi hozzászólások