A Mérleg egyik oldala – általában a bal oldal – az Eszközök. Ez a vállalkozás vagyona. Vagy ténylegesen, fizikálisan megfogható eszközök, úgy, mint gépek, ingatlanok, árukészlet, vagy egy köteg húszezres a pénztárban. Vannak azonban megfoghatatlan eszközeink is, mint a szoftverek, a vevő követeléseink, vagy akár a bankban lévő pénzeszköz.

A Mérlegben az Eszközök sorrendje a likviditásuktól függ, azaz mennyire könnyen tudjuk őket pénzé tenni.

Az első nagyobb blokk a befektetett eszközök. Ezek hosszabb távon, akár a vállalkozás teljes élettartama alatt szolgálják a vállalkozás érdekeit. Ide tartoznak például az ingatlanjaink, a gépek, autók, bérleti jogok, vagy akár egy más vállalkozásba történt befektetésünk.

A második kategória a forgóeszközök. Itt figyelhető meg legjobban az, amit a pénzzé tehetőségről mondtam:

A forgó eszközök közé tartoznak a készleteink, a vevőkkel szembeni követelésünk, vagy a házi pénztárunk, bankszámlánkon lévő pénzeszköz.

A harmadik kategóriában szereplő Aktív időbeli elhatárolásokról egy önálló bejegyzésben írok majd.

A beszámoló másik legfontosabb, elhagyhatatlan eleme a Mérleg. Sokan, sokszor tévesen az egész beszámolót Mérlegnek hívják. A köznyelvben ez nem okoz problémát, de nem árt, ha ismerjük a pontos szerepét, nehogy hivatalos ügyeknél ez a tévedés gondot okozzon.

Tehát a Mérleg. A Mérleg egy adottpillanatban készült látlelet, leltár. Számba veszi, milyen eszközökkel rendelkezik vállalkozásunk, és ezeket milyen forrásokból valósította meg.

A Mérlegnek kötött szerkezete van, melynél a tagolás mélysége függ a beszámoló fajtájától. A Mérleg alap tagolása a következő:

Amit még a Mérleggel kapcsolatban érdemes megjegyezni. Ahhoz, hogy a két oldal egyensúlyát minden pillanatban biztosítani tudjuk, a benne szereplő tételeknek azonos mértékegységben kell szerepelniük. Ez Magyarországon általában a Forint. Hiába vásároltunk árut a külföldi partnerünktől Euróban, annak az értékét – bár Euróban is nyilvántarthatjuk – azonnal át kell váltanunk Forintra. Így fogjuk tudni a Mérleg rendszerében egységesen, és összehasonlíthatóan szerepeltetni.   

Nézzünk egy egyszerű példát.

Vettünk egy autót, hitelből. Ezesetben az autónk egy eszköz, a hitel pedig a forrás, amiből megvalósítottam. Ebből az egyszerű példából az is látszik, hogy a mérlegnek két oldala van, és a két oldal egyensúlyban van egymással, akárcsak a hagyományos mérleg két oldala.

Egy másik példa:

Alapítottunk egy vállalkozást, melynek jegyzett tőkéje 3.000.000 Ft. Induláskor nem állt rendelkezésre még a teljes összeg, ezért a tulajdonosokkal szemben a vállalkozásnak lett egy követelése. A befizetett készpénz és a követelés, a vállalkozás eszköze, míg a jegyzett tőke egy forrás elem.

A vállalkozások éves rendszerességgel számadást készítenek tevékenységük eredményéről, pillanatnyi gazdasági helyzetükről. Ezt a látleletet hívják úgy, hogy Beszámoló.

A Beszámoló fajtája függ a vállalkozás méretétől, eredményétől, valamint attól, hogy milyen szektorban működik. Mi most kizárólag a vállalkozói szektor beszámolójával foglalkozunk.

Három típusú beszámolót különböztetünk meg, ezek összetevőit az alábbi táblázat szemlélteti:

A beszámoló készítése során három dátumot különböztetünk meg egymástól, érdemes ezeket jól megválasztani:

• A beszámoló fordulónapja: Ez – a vállalkozások nagyrészénél – a tárgy év december 31-e. Ez az az időpont, amire a beszámolóban szereplő adatok vonatkoznak. Az eredménykimutatás időszaka január 1 – december 31 közötti időszak, a mérlegnél pedig a december 31 az a nap, amire a mérlegben szereplő számadatok vonatkoznak.
• A beszámoló készítésének időpontja: A Tásaság a Számviteli politikában meg kell, hogy határozza azt az időpontot, amíg az előző időszakkal kapcsolatban még információt befogad. Információnak minősül nem csak egy számla, vagy egy bankkivonat, de a partnereinkről szerzett, a gazdasági megítélésüket befolyásoló hír is. Például, ha megtudjuk, hogy az a partner fizetésképtelenné vált, akkor másként kezelhetjük a neki már kiállított számlákat a beszámolóban, tekintettel a megítélésére. Ezt az időpontot nagyon gondosan kell a társaságnak megválasztani, hogy a beszámolójában szereplő adatok tényleg a reális képet mutassák a vállalkozásról.
• A harmadik dátum a beszámoló benyújtásának időpontja: Ez az a dátum, amikor a vállalkozás közzéteszi a beszámolóját az adott időszakról. Ennek maximális határidejét törvényileg meghatározták, a beszámoló fordulónapját követő 5. hónap utolsó napja. Azaz, amennyiben a beszámoló fordulónapja december 31-re esik, úgy a következő év május 31-e a közzététel végső határideje.

Az eredménykimutatás a vállalkozás egy adott időszakra vonatkozó teljesítményét összegzi és mutatja be. Ez az időszak jellemzően 1 naptári év. Általában január 1-től, december 31-ig tartó időszakra vonatkozik, de bizonyos esetekben – ha a vállalkozás szempontjából indokolt -, akkor ettől elérni is lehet.

Az eredménykimutatás két szemlélet alapján készülhet. A két módszer közötti különbség abból adódik, ahogy a különböző bevételek és ráfordítások összesítése révén eljutnak az Üzemi tevékenység eredményéig.

Magyarországon általában összköltség típusú beszámolót készítenek:

Az összköltség típusú eredménykimutatásnál a költségeket a fajtájuk, típusuk alapján veszik számba.

A másik, ritkábban alkalmazott szerkezet, a forgalmi költség szerinti eredménykimutatás, ahol a költségek bemutatása a felmerülésük helye szerint kerülnek bemutatásra:

Az Üzemi tevékenység eredménye után a két eredménykimutatás szerkezete megegyezik: