Az eredménybe tartozó bevételek közül, már bemutattam a nettó árbevételt, mint a legnagyobb csoportot. Ha pedig lehet azt mondani, a pénzügyi műveletek bevétele pedig a legkisebb csoport a vállalkozások nagyrészénél, azoknál, akik jellemzően csak belföldön tevékenykednek.

Ez egy speciális, de igen jól megkülönböztethető bevételi kategória. A vállalkozások nagyrészénél ez egy igen csekély összeget produkáló bevételi forma. Ide tartoznak a banktól kapott kamatok (ugye mondtam, hogy csekélyke 😊), a befektetéseink után járó kamatok, osztalékok, valamint a deviza és valuta eszközeinken, devizás követeléseinken és kötelezettségeinken keletkezett árfolyamnyereség. Ezek egy része a valóságban is megjelenik a bankszámlánkon, mint a kamat, osztalék, de a másik része már csak egy ígérvény. Ilyen az árfolyamnyereség.

De miért is tartom ígérvénynek?

Példa:

 Van egy 1.000 EUR-os számlám, amit kiállítottam 329,45 HUF/EUR árfolyamon.  Amikor ezt a számlát kifizetik, akkor már az árfolyam 339,56 HUF/EUR. Mennyi pénzt fizettek ki nekem? 1.000 EUR-t, annyit, amennyiről a számla szólt. Viszont ez a kifizetés napján már többet ér az 1.000 EUR, mint a számla kiállításakor. Nyertem az üzlettel kicsit több, mint 10.000 Ft-t. Ezt nevezik árfolyamnyereségnek. Azonban vigyázzunk! Ha ma ezt nem váltom át forintra, akkor lehet, hogy holnap már csak 339.12 HUF/EUR lesz az árfolyam, és máris kevesebbet nyertem, ha csak holnap veszem ki. És még az is előfordul, hogy a végén elolvad az összes „árfolyamnyereség ígérvényem”, mert amikor be akarom váltani az 1.000 EUR összegemet forintra, már a 329,45 HUF/EUR alá megy az árfolyam, és inkább buktam az egész tranzakción, mint nyertem.