Nézzük meg először, hogy is viszonyul a nettó árbevétel, a már idáig megismert bevételekhez: A nettó árbevétel az általánosan használt bevételeken belül, az eredménybe számító bevételek kategória legfontosabb eleme.

Egyrészt tisztáznunk kell, mitől nettó, másrészt mitől árbevétel.
A legegyszerűbben: attól nettó, hogy nincs benne az ÁFA. Amikor egy számlát kiállítunk, akkor, általános esetben mindig ÁFA-val számlázunk (A kivételekről majd az ÁFA szócikkben). De már az elején tisztázzuk, az ÁFA nem a mi pénzünk, nem a mi bevételünk. Igaz, a számla kiegyenlítésekor azt is kifizetik nekünk, de akkor járunk el a legjobban, ha az ÁFA összegét rögtön egy elkülönített bankszámlára utaljuk. Így még a kísértésnek is az elejét vesszük, hogy hozzányúljunk. Mert ezt az összeget az ÁFA bevallással egyidejűleg az álamkassza felé meg kell fizetnünk.

Visszatérve a nettóhoz, tehát nettó árbevétel alatt azt a bevétel kategóriát értjük, ami a vállalkozásunk tevékenységének ÁFA nélkül számított ellenértékeként a vevőink nekünk készpénzben kifizettek, vagy a kifizetésre ígéretet tettek. Igen, ez ígéret is növeli a nettó árbevételünket, ha arról számla készült, és függetlenül attól, hogy ezt kifizették nekünk, vagy sem, az ÁFA-t befizetjük utána, és az eredménye után adózunk is. Az árbevételünk a termékünk, szolgáltatásunk értékesítéséből származik, ennek a kategóriának a növelése érdekében működik a vállalkozásunk.

A nettó árbevételt még tovább tudjuk, és tovább is szükséges bontani, annak megfelelően, hogy belföldre vagy külföldre számláztunk. És általában az sem mindegy, hogy a külföld EU-n belüli vagy azon kívüli ország.

A bevételekhez képest, itt már egy kicsit egyértelműbb a megkülönböztetés. Kiadásnak nevezünk minden olyan tételt, amikor fizetünk valamiért, visszafizetünk valamit. A fizetés történhet pénzzel, termékkel vagy szolgáltatással. Az egyszerűség kedvéért most a hagyományos, pénzzel történő fizetésről beszélek.

Pénztári, vagy banki kiadás

Ez minden esetben pénzeszköz csökkenést jelent. Történhet akár a pénztárból készpénz formájában, vagy a bankszámlánkról utalással. Ahogy a fenti ábrán is látszik, három jól elkülöníthető csoportot tudunk megkülönböztetni. Ebben a bejegyzésben a Költség és Ráfordítás kategóriákkal most nem foglalkozom, azt egy másik szócikkben értelmezem.

Egyéb kiadás

Könyvelői nyelven most azt mondhatnám, hogy pénzmozgással járó, eredményt nem érintő kiadások. Viszont aki még nincs tisztában az eredmény fogalmával, annak kategóriáival, az nem biztos, hogy értelmezni tudja ezt a megfogalmazást. Ezért inkább néhány példával illusztrálom, milyen kiadások tartoznak ide.

• Elszámolásra kiadott pénzeszközök
• Adott és kapott hitelek, kölcsönök kifizetése, visszafizetése
• Munkabér előleg
• Előlegek beruházásra, készletre, szolgáltatásra
• Szállítói tartozás kiegyenlítése
• Adó befizetés

Ha egy átlagos vállalkozót megkérdezünk: Mit jelent az, hogy bevétel?, általában arra az összegre gondolnak, ami megjelenik a pénztárukban, bankszámlájukon. Pedig a bevétel ennél sokkal több jelentéssel bír. Nézzük melyek ezek:

Pénztári, banki bevétel

Ez pénzeszköz növekedést jelent. Az az örvendetes esemény, amikor valamilyen összeget befizetnek nekünk. Ez lehet számla tartozás kiegyenlítése, lehet bankból történő pénzfelvétel, de ha vállalkozóként megfinanszírozzuk a vállalkozásunkat (tagi hitel), az is növelheti a pénztárunk készpénzmennyiségének nagyságát. Egy közös jellemzője van a különböző befizetéseknek, hogy a valóságban, fizikálisan is megjelenik a pénz a kasszában. (Legalább is jó esetben 😊 )

Eredménybe számító bevételek

Mindazon bevételek, amik a keletkezésükkor a tényleges pénzügyi teljesítéstől függetlenek. Azok a bevételek, amiért egyrészt a vállalkozásunk létezik: nettó árbevétel, valamint amik a működés során további hasznot hoznak a vállalkozásnak: pénzügyi műveletek bevételei, egyéb bevételek. Ezekről bővebben később.