Ha az üzemi tevékenység eredményéhez hozzávesszük a pénzügyi műveletek eredményét, akkor kapjuk meg asz adózás előtti eredményt:

Ennek kellene egy vállalkozás legfontosabb mutatójának lenni. Ez tükrözi, milyen „munkát végeztünk” az adott évben. Milyen hasznot vagy veszteséget termelt a vállalkozásunk? Egy vállalkozás alapvető céljának annak kellene lenni, hogy az adózás előtti eredménye pozitív legyen, azaz a bevételei meghaladják a költségeit.

Ennek a bejegyzésnek nem célja az, hogy a működés során leselkedő veszélyekre hívja fel a figyelmet, de itt mégis érintem kell ezt a témát.

Ha egy vállalkozás adózás előtti eredménye már hosszabb távon veszteséget mutat, akkor legalább két dolgon kell elgondolkodnia a vállalkozónak:

1. Vajon piacképes a termékem, szolgáltatásom, vállalkozásom? Azaz érdemes e tovább folytatni, vagy inkább most fejezzük be, mielőtt még több veszteséget termel.
2. Tényleg minden költség, amit elszámoltunk szükséges volt e a vállalkozásunknak, vagy csak „adómegtakarításból” került be a költségeink közé.

A vállalkozásunk egyik legfontosabb mutatószáma. Minden olyan bevételt és ráfordítást tartalmaz, ami egy vállalkozás normál működése során felmerül. Nem veszi figyelembe az olyan tételeket, mint az árfolyamból adódó nyereség vagy veszteség, a hitelfelvétel kamata, és minden olyan egyéb tételt, amit a pénzügyi műveletek bevétele, vagy ráfordítása kategóriába sorolunk. De nem számol az eredmény után számított adókkal sem, ami viszont az adott ország adópolitikájának függvénye.

Sokszor hallani, főleg külföldi kapcsolatok esetében, hogy egy vállalkozás EBITDA-ját értékelik. Ezt keverik többször össze az üzemi tevékenység eredményével.  Pedig a kettő nem ugyanaz, igaz az egyik a másikból levezethető:

Másként megfogalmazva tehát, az EBITDA az üzemi tevékenység eredménye, az értékcsökkenés figyelembevétele nélkül. Ennek azért van jelentősége, mert az értékcsökkenés egy múltbeli eseményhez – a beruházáshoz – kapcsolódó költség, és nem a jelen teljesítménnyel függ össze.

Mire az eredményhez jutottunk, már végig vettük, mi is a kiadás, mi a bevétel, ezek fajtáit és tartalmukat.

Megtanultuk, hogy az eredmény nem az összes bevétel- az összes kiadás, hanem azoknak csak egy része. Frissítsük csak fel:

Ha egy vállalkozást hirtelen meg akarunk ítélni, akkor két dolgot szoktunk nála vizsgálni: az árbevételét és az „eredményét”. Nem véletlen azonban hirtelen szó, és nem véletlen az idézőjel sem.

A hirtelen szó azért van, mert ha csak rá akarunk nézni egy vállalkozásra, és nem akarunk túl sok időt tölteni a számok elemzésével, akkor az árbevétel nagysága egy fontos információ lehet. De nem elég. Ezért szoktk megnézni az eredményt is: nyereséges-e a vállalkozás, vagy veszteséges. Viszont kérdés, milyen eredményt vizsgálhatunk?

Nézzük meg, egy kicsit más megközelítésben, hogy épül fel egy vállalkozás eredménykimutatása:

Tehát a következő eredménykategóriákkal találkozunk:

• Üzemi tevékenység eredménye
• Pénzügyi műveletek eredménye
• Adózás előtti eredmény
• Adózott eredmény

A következőkben ezeket külön-külön megvizsgáljuk.

A ráfordítás témánál már láthattuk, hogy minden bevétel kategória mellé, odarakhatunk egy ráfordítás kategóriát is. Nincs ez másként az egyéb bevételek – egyéb ráfordítás páros esetében sem.

A bevételhez hasonlóan itt megtaláljuk a kerekítési ráfordításokat, illetve a tárgyi eszköz, inmateriális eszköz kivezetéséhez kapcsolódó tételeket, azaz ezen eszközök nettó értékét. Ennek értelmezésére majd egy másik szócikkben térek ki. Ugyanúgy idesoroljuk az adott kártérítéseket, kötbéreket, támogatásokat is.

Viszont itt már van egy olyan csoport, amivel a bevételeknél nem találkozhattunk: néhány, az önkormányzatokkal vagy az államháztartással elszámolt adók. Ezek az adónemek ugyan csökkentik a vállalkozás eredményét, de nem összekeverendők az úgynevezett eredményt terhelő adókkal.

Önkormányzati adók:

• Iparűzési adó
• Építmény adó, telek adó
• Gépjármű súlyadó

Államháztartással szemben elszámolt adók:

• Cégautó adó
• Arányosításkor le nem vonható ÁFA
• Jövedéki adó