Minden vállalkozás életében vannak vagy lesznek olyan bevételek, amik nem minősülnek pénzügyi tevékenységből származó bevételnek, vagy árbevételnek. Ezeket összefoglaló néven egyéb bevételeknek nevezzük.

Ebbe a kategóriába tartoznak a legkisseb összegnek minősülő kerekítési bevételek, vagy a nagyobb összegnek számító tárgyi eszköz, immateriális eszköz eladások. Idesoroljuk továbbá a kapott kártérítéseket, kötbéreket, támogatásokat is.

Az egyéb bevételek egy részéről ugyanúgy számla készül, mint az árbevételnél, másik részüket pedig egyéb elszámolás alapján kapja vállalkozásunk:

• Számlát adunk, ha eladjuk egyik tárgyi eszközünket.
• Nem készül viszont számla pályázati úton kapott támogatásoknál. Ilyenkor támogatási szerződést kötünk, és az lesz az elszámolás alapja.
• A kártérítések, kötbérek elszámolási alapja szintén a szerződés
• Ha viszont csak kerekítünk a pénztárban, akkor semmi önálló bizonylat nem készül.

Még egy fontos megkülönböztető jegye van, a nettó árbevételhez képest, hogy az egyéb bevételek nem részei az iparűzési adó alapjának.

Az eredménybe tartozó bevételek közül, már bemutattam a nettó árbevételt, mint a legnagyobb csoportot. Ha pedig lehet azt mondani, a pénzügyi műveletek bevétele pedig a legkisebb csoport a vállalkozások nagyrészénél, azoknál, akik jellemzően csak belföldön tevékenykednek.

Ez egy speciális, de igen jól megkülönböztethető bevételi kategória. A vállalkozások nagyrészénél ez egy igen csekély összeget produkáló bevételi forma. Ide tartoznak a banktól kapott kamatok (ugye mondtam, hogy csekélyke 😊), a befektetéseink után járó kamatok, osztalékok, valamint a deviza és valuta eszközeinken, devizás követeléseinken és kötelezettségeinken keletkezett árfolyamnyereség. Ezek egy része a valóságban is megjelenik a bankszámlánkon, mint a kamat, osztalék, de a másik része már csak egy ígérvény. Ilyen az árfolyamnyereség.

De miért is tartom ígérvénynek?

Példa:

 Van egy 1.000 EUR-os számlám, amit kiállítottam 329,45 HUF/EUR árfolyamon.  Amikor ezt a számlát kifizetik, akkor már az árfolyam 339,56 HUF/EUR. Mennyi pénzt fizettek ki nekem? 1.000 EUR-t, annyit, amennyiről a számla szólt. Viszont ez a kifizetés napján már többet ér az 1.000 EUR, mint a számla kiállításakor. Nyertem az üzlettel kicsit több, mint 10.000 Ft-t. Ezt nevezik árfolyamnyereségnek. Azonban vigyázzunk! Ha ma ezt nem váltom át forintra, akkor lehet, hogy holnap már csak 339.12 HUF/EUR lesz az árfolyam, és máris kevesebbet nyertem, ha csak holnap veszem ki. És még az is előfordul, hogy a végén elolvad az összes „árfolyamnyereség ígérvényem”, mert amikor be akarom váltani az 1.000 EUR összegemet forintra, már a 329,45 HUF/EUR alá megy az árfolyam, és inkább buktam az egész tranzakción, mint nyertem.

Nézzük meg először, hogy is viszonyul a nettó árbevétel, a már idáig megismert bevételekhez: A nettó árbevétel az általánosan használt bevételeken belül, az eredménybe számító bevételek kategória legfontosabb eleme.

Egyrészt tisztáznunk kell, mitől nettó, másrészt mitől árbevétel.
A legegyszerűbben: attól nettó, hogy nincs benne az ÁFA. Amikor egy számlát kiállítunk, akkor, általános esetben mindig ÁFA-val számlázunk (A kivételekről majd az ÁFA szócikkben). De már az elején tisztázzuk, az ÁFA nem a mi pénzünk, nem a mi bevételünk. Igaz, a számla kiegyenlítésekor azt is kifizetik nekünk, de akkor járunk el a legjobban, ha az ÁFA összegét rögtön egy elkülönített bankszámlára utaljuk. Így még a kísértésnek is az elejét vesszük, hogy hozzányúljunk. Mert ezt az összeget az ÁFA bevallással egyidejűleg az álamkassza felé meg kell fizetnünk.

Visszatérve a nettóhoz, tehát nettó árbevétel alatt azt a bevétel kategóriát értjük, ami a vállalkozásunk tevékenységének ÁFA nélkül számított ellenértékeként a vevőink nekünk készpénzben kifizettek, vagy a kifizetésre ígéretet tettek. Igen, ez ígéret is növeli a nettó árbevételünket, ha arról számla készült, és függetlenül attól, hogy ezt kifizették nekünk, vagy sem, az ÁFA-t befizetjük utána, és az eredménye után adózunk is. Az árbevételünk a termékünk, szolgáltatásunk értékesítéséből származik, ennek a kategóriának a növelése érdekében működik a vállalkozásunk.

A nettó árbevételt még tovább tudjuk, és tovább is szükséges bontani, annak megfelelően, hogy belföldre vagy külföldre számláztunk. És általában az sem mindegy, hogy a külföld EU-n belüli vagy azon kívüli ország.

A bevételekhez képest, itt már egy kicsit egyértelműbb a megkülönböztetés. Kiadásnak nevezünk minden olyan tételt, amikor fizetünk valamiért, visszafizetünk valamit. A fizetés történhet pénzzel, termékkel vagy szolgáltatással. Az egyszerűség kedvéért most a hagyományos, pénzzel történő fizetésről beszélek.

Pénztári, vagy banki kiadás

Ez minden esetben pénzeszköz csökkenést jelent. Történhet akár a pénztárból készpénz formájában, vagy a bankszámlánkról utalással. Ahogy a fenti ábrán is látszik, három jól elkülöníthető csoportot tudunk megkülönböztetni. Ebben a bejegyzésben a Költség és Ráfordítás kategóriákkal most nem foglalkozom, azt egy másik szócikkben értelmezem.

Egyéb kiadás

Könyvelői nyelven most azt mondhatnám, hogy pénzmozgással járó, eredményt nem érintő kiadások. Viszont aki még nincs tisztában az eredmény fogalmával, annak kategóriáival, az nem biztos, hogy értelmezni tudja ezt a megfogalmazást. Ezért inkább néhány példával illusztrálom, milyen kiadások tartoznak ide.

• Elszámolásra kiadott pénzeszközök
• Adott és kapott hitelek, kölcsönök kifizetése, visszafizetése
• Munkabér előleg
• Előlegek beruházásra, készletre, szolgáltatásra
• Szállítói tartozás kiegyenlítése
• Adó befizetés

Ha egy átlagos vállalkozót megkérdezünk: Mit jelent az, hogy bevétel?, általában arra az összegre gondolnak, ami megjelenik a pénztárukban, bankszámlájukon. Pedig a bevétel ennél sokkal több jelentéssel bír. Nézzük melyek ezek:

Pénztári, banki bevétel

Ez pénzeszköz növekedést jelent. Az az örvendetes esemény, amikor valamilyen összeget befizetnek nekünk. Ez lehet számla tartozás kiegyenlítése, lehet bankból történő pénzfelvétel, de ha vállalkozóként megfinanszírozzuk a vállalkozásunkat (tagi hitel), az is növelheti a pénztárunk készpénzmennyiségének nagyságát. Egy közös jellemzője van a különböző befizetéseknek, hogy a valóságban, fizikálisan is megjelenik a pénz a kasszában. (Legalább is jó esetben 😊 )

Eredménybe számító bevételek

Mindazon bevételek, amik a keletkezésükkor a tényleges pénzügyi teljesítéstől függetlenek. Azok a bevételek, amiért egyrészt a vállalkozásunk létezik: nettó árbevétel, valamint amik a működés során további hasznot hoznak a vállalkozásnak: pénzügyi műveletek bevételei, egyéb bevételek. Ezekről bővebben később.