A vállalkozásunk egyik legfontosabb mutatószáma. Minden olyan bevételt és ráfordítást tartalmaz, ami egy vállalkozás normál működése során felmerül. Nem veszi figyelembe az olyan tételeket, mint az árfolyamból adódó nyereség vagy veszteség, a hitelfelvétel kamata, és minden olyan egyéb tételt, amit a pénzügyi műveletek bevétele, vagy ráfordítása kategóriába sorolunk. De nem számol az eredmény után számított adókkal sem, ami viszont az adott ország adópolitikájának függvénye.

Sokszor hallani, főleg külföldi kapcsolatok esetében, hogy egy vállalkozás EBITDA-ját értékelik. Ezt keverik többször össze az üzemi tevékenység eredményével.  Pedig a kettő nem ugyanaz, igaz az egyik a másikból levezethető:

Másként megfogalmazva tehát, az EBITDA az üzemi tevékenység eredménye, az értékcsökkenés figyelembevétele nélkül. Ennek azért van jelentősége, mert az értékcsökkenés egy múltbeli eseményhez – a beruházáshoz – kapcsolódó költség, és nem a jelen teljesítménnyel függ össze.

Mire az eredményhez jutottunk, már végig vettük, mi is a kiadás, mi a bevétel, ezek fajtáit és tartalmukat.

Megtanultuk, hogy az eredmény nem az összes bevétel- az összes kiadás, hanem azoknak csak egy része. Frissítsük csak fel:

Ha egy vállalkozást hirtelen meg akarunk ítélni, akkor két dolgot szoktunk nála vizsgálni: az árbevételét és az „eredményét”. Nem véletlen azonban hirtelen szó, és nem véletlen az idézőjel sem.

A hirtelen szó azért van, mert ha csak rá akarunk nézni egy vállalkozásra, és nem akarunk túl sok időt tölteni a számok elemzésével, akkor az árbevétel nagysága egy fontos információ lehet. De nem elég. Ezért szoktk megnézni az eredményt is: nyereséges-e a vállalkozás, vagy veszteséges. Viszont kérdés, milyen eredményt vizsgálhatunk?

Nézzük meg, egy kicsit más megközelítésben, hogy épül fel egy vállalkozás eredménykimutatása:

Tehát a következő eredménykategóriákkal találkozunk:

• Üzemi tevékenység eredménye
• Pénzügyi műveletek eredménye
• Adózás előtti eredmény
• Adózott eredmény

A következőkben ezeket külön-külön megvizsgáljuk.

A ráfordítás témánál már láthattuk, hogy minden bevétel kategória mellé, odarakhatunk egy ráfordítás kategóriát is. Nincs ez másként az egyéb bevételek – egyéb ráfordítás páros esetében sem.

A bevételhez hasonlóan itt megtaláljuk a kerekítési ráfordításokat, illetve a tárgyi eszköz, inmateriális eszköz kivezetéséhez kapcsolódó tételeket, azaz ezen eszközök nettó értékét. Ennek értelmezésére majd egy másik szócikkben térek ki. Ugyanúgy idesoroljuk az adott kártérítéseket, kötbéreket, támogatásokat is.

Viszont itt már van egy olyan csoport, amivel a bevételeknél nem találkozhattunk: néhány, az önkormányzatokkal vagy az államháztartással elszámolt adók. Ezek az adónemek ugyan csökkentik a vállalkozás eredményét, de nem összekeverendők az úgynevezett eredményt terhelő adókkal.

Önkormányzati adók:

• Iparűzési adó
• Építmény adó, telek adó
• Gépjármű súlyadó

Államháztartással szemben elszámolt adók:

• Cégautó adó
• Arányosításkor le nem vonható ÁFA
• Jövedéki adó

Ahogy egy hagyományos mérlegnek is két oldala van, úgy a pénzügyi tevékenységünknek is lehet bevétele vagy ráfordítása. Addig azonban, amíg a pénzügyi műveletek bevételei csoportját egy viszonylag kis résznek tekintettem a bevételek között, addig a pénzügyi műveletek ráfordításai sokkal nagyobb részarányt követel magának.

Nézzük, milyen párhuzamokat találhatunk a pénzügyi műveletek bevételeivel:

• Árfolyam veszteség: Az árfolyam nyereséggel ellentétesen egy rosszkor, rossz időben végzett devizás tranzakció ronthatja az eredményünket. Mivel a külföldi devizákkal szemben a forint árfolyama napi szinten változik, így előfordul, hogy az a tranzakció, ami tegnap még nyereséget hozott volna, ma már veszteséggel zárul. Ha vettem egy gépet 1.000 EUR értékben 329,45 HUF/EUR árfolyamon, akkor átszámolva 329.450 Ft-ba kerül. Viszont mikor kiegyenlítem a számlát, akkor az árfolyam már 339,12 HUF/EUR, a kifizetésre kerülő összeg pedig 339.120 Ft. A gépünk értéke és a ténylegesen kifizetett összeg közötti 9.670 Ft, az árfolyamveszteségünk ezen a tranzakción.
• Fizetendő kamatok: Manapság már a vállalkozások nehezen működtethetők külső finanszírozás nélkül. Ezen külső finanszírozási módok legnagyobb hányada a hitelek, kölcsönök. Viszont ezeknek komoly ára van, kamat, amit a hitel vagy kölcsön nyújtójának fizetünk. Ezek a fizetett kamatok szintén a pénzügyi műveletek ráfordításai között szerepelnek, és jóval nagyobb összeget tehetnek ki, mint a kapott kamatok, amiket a bankszámlánkon elhelyezett összegek után kaphatunk.
• A pénzügyi műveletek ráfordításainak további elemei: a befektetésekből, részesedésekből, értékpapírokból származó árfolyamveszteség, ami a pénzeszközökhöz hasonlatosan működik. Itt is két időszak közötti értékváltozást jelent, a vállalkozásunk szempontjából negatív irányban.

A ráfordítások legnagyobb egysége a költségek. Ide tartozik minden olyan tétel, amit szükséges azért beszereznünk, hogy vállalkozásunk működni tudjon, árbevételt termeljen. A költségeket több szempont szerint csoportosíthatjuk. Képzeljünk el egy mátrixot:

Minden költség besorolható egyrészt a típusa, fajtája szerint. Ezek a költségnemek. Másrészt, ha vállalkozásunk több telephelyen működik: költséghelyekről, vagy több terméket gyárt, szolgáltatást nyújt: költségviselőkről beszélünk.

1. példa:

Több üzlethelységgel rendelkező kereskedelmi vállalkozásunk van. A felmerülő áramköltség egyrészt anyagköltség, másrészt valamelyik konkrét üzlethelységünknél merül fel.

2. példa:

Egyszerre több, párhuzamos projekten dolgozó informatikai vállalkozás tulajdonosai vagyunk. A munkatársunk bruttó bére költségnemét tekintve bérköltség, költségviselője pedig az a projekt, amelyiken dolgozik. Ha több projekten is dolgozik egyszerre, akkor a bérköltséget megoszthatjuk a költségviselők között például a felmerülő munkaórák arányában.

Ahhoz, hogy bevételt tudjunk termelni különböző dolgokra van szükségünk: anyagra, eszközökre, munkaerőre, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezeket hívjuk ráfordításnak. De akárcsak az eredménybe számító bevételeknél (továbbiakban csak bevételek), úgy a ráfordításoknál is három nagy egységet különítünk el.

Könnyű párhuzamot állítani a bevételek és ráfordítások között. Minden bevétel kategóriához egy-egy ráfordítás kategória tartozik.